ÉVÁS RECEPTEK A KONYHÁBAN: ÜVEGBE ZÁRT KÁPOSZTA

A káposzta az egyik legfontosabb és legrégebbi zöldségünk, nemesítése már az ie. I évezredben megkezdődött, ennek köszönhetően alakult ki a korábban laza levelekből álló, mára tömör levelessé lett fej káposzta. Már az ókorban nagyon elterjedt és közkedvelt zöldség volt, úgy vélték, hogy valóságos gyógyír az alkoholtól és nehéz ételektől megterhelt gyomor számára. Valószínűleg innen ered a mai napig érvényben lévő elképzelés, miszerint a savanykás, káposztával készített korhelyleves segít a macskajaj legyőzésében.

A savanyú káposzta már a középkorban Európa-szerte elterjedt volt, népszerűsége azóta fennmaradt. Bát az arisztokrácia köreiben ritkábban került az asztalra, a paraszti sorban élő nagy tömegek számára nélkülözhetetlen alapanyag volt, a téli vitaminpótlás egyik legfontosabb forrása volt.

Napjainkban is ősszel, télen sok minden egyéb mellett a savanyúságok ideje is elkezdődik. Van, aki már nyáron telepakolja a kamráját, hogy télen legyen mit előkapnia, míg más az ősz beálltával teszi oda a sósvizes hordóban érlelődni a káposztáját, egyéb zöldségek kíséretében vagy a nélkül. Ezek általában nagy tételben készülnek, időigényes, sok munkát igénylő tevékenységek. A káposzta nagyon egészséges, nyersen is finom és tápláló salátákat lehet belőle készíteni, de ezek frissen elékészítve lesznek finomak, maradnak ropogósak.

Azonban arra is van megoldás, hogy roppant kevés időbefektetéssel és munkával, kisebb mennyiségű, több napig, hűvösben tárolható savanyúságot készítsünk magunknak. Ennek a módszernek több előnye is van: mindenekelőtt az, hogy kevés befektetett munkával és idő rászánással elkészíthető, rögtön fogyaszható, illetve kis helyen is elfér, szóval, akinek nem áll nagy hely a rendelkezésére, az is pár napra elegendő savanyított káposztát tud tárolni. Hihetetlenül finom, roppant egészséges, szinte ingyen van, s nehéz kifogást találni arra, hogy miért ne készítsük el.

Hozzávalók:

  • 1 fej káposzta
  • 2 ek só
  • pár szál szárított kapor
  • pár szál szárított csombor
  • 1 szár torma (elhagyható)
  • víz

Elkészítése: a káposztát tisztítás után lereszelem, lesarvalom, vagy nagyon vékony csíkokra vágom, majd alaposan megsózom, és egy jó órán át állni hagyom. Ennyi idő alatt a káposzta elég rendes adag vizet enged ki magából. Egy tiszta, csavarosüveg aljára teszek kevés szárított fűszert: kaprot és csombort, majd a jól kiszorított káposztát nagyon szorosan az üvegbe nyomkodom. Annyira szorosan, amennyire csak tudom, hogy lehetőleg levegő ne maradjon közötte. A tetjére teszek még egy kevés szárított kaprot, csombort és tormát is, ha van kéznél. Nekem épp nem volt tormám, de így is nagyon finom lett a káposzta. Hűvös helyre, kamrába teszem. Jó, ha állni hagyom 24 órát, hogy a fűszerek jól átjárják a káposztát, míg még egy kevés vizet is enged magából, de ha nincs türelmem kivárni már rögtön fogyasztjuk is, legfennebb nem lesz annyira aromás. Hűvös helyen akár egy hétig is eltartható, nem érdemes nagyon nagy adagot csinálni, inkább gyakrabban kevesebbet, hogy jó ropogósan lehessen elfogyasztani. Amennyiben túl sokáig hagynám állni, akkor a káposzta meglágyulna benne, és az igazi ropogós élmény elmaradna. Nálunk ezidáig ilyen még nem törént.

Főétel mellé kínálva kitűnő savanyúság, de reggelire is imádjuk vajas vagy majozénes kenyérrel, érlelt svájci vagy francia sajttal szerintünk verhetetlen!

Hírdetés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s