RÁDULY-ZÖRGŐ ÉVA OLIMPIKON RAKOTT KARFIOLJA

 

Minden kijavított beszédhiba sikerélmény számára

Hozzávalók (4 személyre):

– 1 fej (közepesnél nagyobb) karfiol

– 400 g tejföl/joghurt

– 350 g kemény sajt vagy mozzarella

– 20 dkg kolbász

– 6-7 kanál prézli

– 1 kiskanál curry por

– 1 kis kötés kapor

– olaj (a prézli pirításához)

– vaj (a tűzálló tál kikenéséhez)

– só (ízlés szerint)

– tetszés szerint 3-4 keményre főzött tojás

vagy sonka a kolbász helyett

Ráduly-Zörgő Éva olimpikon házigazdánk rögtön egyik legemlékezetesebb főzős élményével kezdte beszélgetésünket, amely házassága kezdeti pillanataihoz fűződik. Egy, a Gundel palacsintához hasonlító desszertet készített, amelybe ínycsiklandó diós-kakaós-mézes töltelék, a tetejére pedig öntet is került. Mint az ügyes feleség, ezzel a finomsággal várta haza férjét. Még mielőtt elfogyasztották volna, egy vásárlás kapcsán kicsit összeszólalkoztak. Házigazdánk mérgében, amint hazaért, a tűzálló tál tartalmát a kukába öntötte. Úgy érezte, hogy egy fiatal férjnek talán ez a legnagyobb büntetés, és valóban jó ötlet volt, hiszen párját határozottan megviselte a kárba veszett palacsinta. Ezt az emléket a családban gyakran felelevenítik, és mindig jó nagyokat nevetnek rajta. A recepten kívül, amelyet elkészített nekünk, a hagyományos szülinapi tortáról is mesélt, amely nagy kedvencnek számít a családban. Egy tepsinyi piskótából két születésnapi torta is készül, hiszen a fia illetve saját szülinapjának időpontja nagyon közel vannak egymáshoz. Ilyenkor, bár fia már külföldön él, kivétel nélkül továbbra is elkészül a kétpudingos-gyümölcsös, könnyed torta.

Ráduly-Zörgő Éva eredetileg orvosnak készült, viszont a sportoláshoz tartozó rendszeres, időigényes edzések és edzőtáborok miatt az orvosi egyetem helyett a versenysporttal könnyebben összeegyeztethető pszichológia szakra iratkozott. A Ceaușescu rendszerben frissen végzett egyetemistaként azzal kellett szembesülnie, hogy a pszichológiát, mint foglalkozást betiltották. A fiatalokat alternatívaként gyógypedagógussá képezték át, és mivel választani lehetett, Éva a logopédiát választotta. Az első állása, a gyalui speciális iskolában szerettette meg vele igazán ezt a hivatást, ahol fogyatékkal élő gyerekek beszédfejlesztésével kellett foglalkoznia. Házigazdánk szerint a szakma legjobb része az, hogy miközben nap mint nap kreatívan, nagyon konkrét dolgokat kell kitalálnia és végeznie a gyermekekkel, folyamatos visszajelzést kap fejlődésükkel kapcsolatosan. Azt is elmondta, hogy a digitális érában aktuális problémának számít, hogy egyre több gyermek az átlagosnál jóval később kezd el beszélni. Megkésett beszédfejlődésük gondot jelent mind a szülők, mind a pedagógusok, illetve a kisgyerekek környezete számára is, hiszen gyakran nem értik meg, hogy mit is szeretne a gyerek. Ebben a helyzetben nagyon sokat segíthet a logopédus.

Minden kijavított beszédhiba sikerélmény számára, de legnagyobb szakmai sikerként a diszlexiás gyerekekkel elért eredményeket emelte ki. – Tudni kell, hogy a diszlexia nem az értelmi képességek meghibásodását jelenti, hanem a nyelvi feldolgozó rendszer nehézkes, „másként” működéséhez kapcsolható. Az egyéneknek a verbális információk észlelésével és feldolgozásával van gondjuk – osztotta meg velünk a hasznos információkat a lelkes szakember és többszörös olimpikon. Az abszolút sikertörténete pedig egy olyan diszlexiás gyermekhez kapcsolódik, aki kezdeti iskolai nehézségei ellenére nemcsak sikeresen leérettségizett, hanem az egyetemet is kitűnő eredményekkel végezte el, valamint a doktori címet is sikerült megszereznie. – Erre gondolni, tényleg fantasztikus érzés. Mindenkinek tudnia kell, hogy ezek a gyerekek is képesek mindarra, amire a nem tanulási zavaros társaik, de csak abban az esetben, ha úgy tanítjuk őket, ahogy ők képesek mindazt felfogni, amit velük meg szeretnénk osztani – fogalmazott.

A pszichológiát természetesen az otthoni, családi körben is gyakran emlegették gyerekkorában, hiszen édesapja pszichológusként az egyetemen tanított, és rendszerint beszámolt a különböző érdekesebbnél-érdekesebb kísérletekről. – Ebbe nőttem bele, ezt hallottam és ez vette körül a hétköznapjaimat is – mesélte mosolyogva. Ezután a másik nagy szenvedélyéről, a sportról is kérdeztük. Házigazdánk meggyőződése, hogy a sport kivétel nélkül mindenki esetében hozzájárul a személyiség fejlődéséhez. – Az életben is ezzel szembesülünk: ha kitartóan és lelkiismeretesen megdolgozunk valamiért és bízunk is a sikeres megvalósításban, illetve állandóan vannak új céljaink, a felbukkanó akadályok ellenére és kemény munka árán elérhető mindaz, amire vágyunk – mondta.

Éva tornával kezdte annak idején. – De aztán túl megnőttem, és már lelógott a lábam a gerendáról, a felemás korlátról – magyarázta huncut gyermeki csalódottsággal. A kézilabdára váltott, viszont ott az volt a bökkenő, hogy a kapusok rendszerint kiálltak a kapuból, amikor hozzá került a labda. Annyira erőseket dobott, hogy egyik lánynak akaratlanul a fejét is betörte. A csapatsportot, talán azért szerette kevésbé, mert az eredmény másoktól, a csapattársak teljesítményétől is függött. Nem tartotta igazságosnak, hogy valaki keményen elért sporteredményét, valaki más lerontja. Gyermekként főként a métalabda hajításában magaslott ki, és edzője el is küldte első versenyére, ahonnan országos rekorddal tért vissza. Akkor már sejteni lehetett, hogy valamelyik atlétikai dobószám lesz mai házigazdánk jövője. Ezt követően, sok-sok felkészülés után jutott el a három olimpiára, ahol gerelyhajításban mindegyik esetben döntős volt.

Elmondta, hogy a versenyekre való felkészülési rituálék, babonák, mind olyan dolgok, amelyekhez az ember általában nagyon ragaszkodik. Ezek feloldják a verseny előtti szorongást. A fokozati egyes dolgozatának tematikája felől is érdeklődtünk, amely az iskolaéretlenségről szól. – A gyerekek nem egyforma ritmusban érnek be és ez természetes jelenség. Mikor iskolaéretlenségről beszélünk, nem kizárólag a kognitív megismerő folyamatokra kell gondolni, hanem például a grafomotoros készségekre is, ami alapvető az írás elsajátításában. Az iskolaérettségnek talán az érzelmi, akarati összetevője a legfontosabb napjainkban, hiszen bár a gyerekek nagyon sok információhoz jutnak a digitális eszközök révén, mégsem az a döntő, hogy mit tudnak, hanem az, hogy tudnak-e magukon uralkodni, hogy végig üljék az órákat és oda is tudjanak figyelni, illetve hogy úgy tudjanak egy nagyobb közösségben eredményesen fejlődni, hogy nem minden esetben rájuk figyel a tanító. Ha az önszabályozó képesség, a grafomotoros készségek és a gyerek fizikai teherbíró képessége nem ér el egy bizonyos fejlettségi szintet, a beiskolázást ajánlott inkább elhalasztani. Amit iskolaéretlenül, csak nagy erőfeszítések árán végezne el a gyermek, egy évre rá legtöbbször játszva megold majd az iskolában, hiszen egy év alatt ebben az életkorban rengeteget fejlődik, érik az idegrendszer – beszélt a dolgozat témájáról.

A recept elkészítési módja itt olvasható. 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s