KÖNTÉS BEÁTA PSZICHOTERAPEUTIKUS TÚRÓS, FITNESZ PIZZÁJA

Saját ötlet alapján is szívesen lát neki az újabbnál újabb ételek elkészítésének

Hozzávalók (4 adaghoz):

Tésztához:

– 500 g tehéntúró

– 120 g zabkorpa

– 2 db tojás

– 1 csapott teáskanál só

– 3 csipet fehérbors

–2 cikk fokhagyma

Feltét:

– 6 szelet gépsonka (vagy egyéb húsféle)

– 1 db lilahagyma

– 150-200 g trappista sajt

– 5-6 evőkanál kukorica

– 5 evőkanál pizzaszósz

– 2 csipet morzsolt oregánó

– olívaolaj (tepsi kikenéséhez)

Köntés Beátának is gyermekkorából származik első konyhai sikerélménye, amikor az anyukája sikertelen próbálkozása után, neki sikerült kikeverni a majonézt. A családban azóta is rámarad ez a feladat. Viszont legelső igazi főzését abban az időszakban ejtette meg, amikor férjével összeköltöztek, és elkészítette az első húsos fogást. Elmondása szerint annyira kemény volt a hús, hogy késsel sem sikerült felvágni. Hosszú idő telt el, ameddig kitapasztalta, hogy hogyan is kell előkészíteni a húst ahhoz, hogy puha legyen. Ha választania kell a sütés és a főzés között, inkább a főzést választja. Elárulta, hogy főként a levesekkel kísérletezik előszeretettel. Saját ötlet alapján is szívesen lát neki az újabbnál újabb ételek elkészítésének. De nem csak levesek terén szereti az újításokat, készített már fasírtot napraforgómagból is. Viszont két gyereke egyáltalán nem értékeli a különböző újragondolt ételötleteit. Rendszerint a következő mondattal reagálnak Beáta ilyen jellegű próbálkozásaira: Anya ez mi és honnan találtad ki? Ők sokkal szívesebben ennének az év bármelyik napján krumplilevest vagy túrós gombócot. Így a túrós gombóc például heti gyakorisággal megjelenik a család menüjén. Házigazdánk azt is elárulta, hogy a palacsinta volt az első olyan fogás, amelyet kimondottan megdicsért a család minden tagja.

A pszichológiával nyolcadikos korában került kapcsolatba először, egy televíziós beszélgetős műsor által, amelyben pszichológusok voltak a meghívottak. Akkor tetszett meg neki ez a szakma. Viszont ez az irány már jóval korábban jelentkezett nála, még gyermekkorában. Mivel egyke gyerekként nőtt fel, rendszerint az ők házukban gyűlt össze a baráti társaság. Jellemző volt, hogy néhányan mindig kicsit korábban érkeztek, hogy Beátával átbeszéljék problémáikat illetve azokat a helyzeteket, amelyekkel szembesültek. Tízedik osztályban döntötte el, hogy tényleg ezt a szakmát szeretné választani. Ebben fontos szerepet játszott remek pedagógusa, valamint azok az egyetemisták, akik gyakorlatként órát tartottak nekik. Főként világszemléletük és attitűdjük vonzotta mai séfünket. És így lett a szakmából hivatás, amit már csillogó szemekkel mesélt. Munkájának számára legkedvesebb fázisa a ráhangolódás. Az első öt-tíz perc, amikor felfedezi a vele szemben ülő egyelőre idegen gyerek vagy felnőtt helyzetét és aktuális igényeit.

Már az egyetem elvégzése után pontosan tudta, hogy nem a humán erőforrás területén szeretne elhelyezkedni, hanem terapeutaként szeretne embereken segíteni. Elkezdett érdeklődni helyi terapeutás képzések iránt és a pszichodráma volt az, ami számára a legszimpatikusabbnak tűnt. Egy önismereti csoporttal kezdődött, amelyre ő is feliratkozott. Ezt a módszert, mint kiderült, lehet egyéni illetve csoportos terápiára is használni. Ezáltal olyan konfliktushelyzeteket próbálhatunk ki, amelyekre mindennapjainkban nem érezzük képesnek magunkat vagy egyszerűen nincs időnk megtapasztalni, de segítségével válaszokat találhatunk különböző kérdéseinkre is. Kolleganőjével közösen monodráma illetve csoportos önismereti csoportokat is vezetnek. Ezenkívül mostanában az autizmus témakörével is ismerkedik. Állítása szerint az autizmus találta meg őt. Túlságosan keveset tudunk erről, hiszen igazából nem is egy betegségről, hanem egy állapotról van szó. Úgy gondolja, hogy a társadalomnak nem kellene félnie ettől a fogalomtól, hiszen egyre gyakoribb ez a diagnózis a gyerekek körében. Neki lehetősége volt megismerkedni egy izraeli központ szakembereivel, akik többet között a kötődéselméletekre alapozva dolgoztak ki terápiás folyamatot. Pillanatnyilag óvodában dolgozik, ahol fejlődési késésben lévő gyerekekkel foglalkozik annak érdekében, hogy a hiányosságokat az iskoláig bepótolják. Hosszútávon pedig olyan központot szeretne létrehozni, ahol az autizmusban érintett családok megfelelő támogatást kaphatnának, hogy el tudják fogadni és fel tudják dolgozni ezt a helyzetet.

Mosolyogva mesélt arról is, hogy eleinte szakmai ártalomnak számított az, hogy a hétköznapokban is mindent kielemzett és mindenre volt válasza. Aztán családja és ismerősei a Nem vagy a terapeutám mondattal szoktatták le erről. Természetesen azóta is megfogalmazódnak benne bizonyos kérdések, de az ilyen esetekben most már könnyedén el tudja dönteni, hogy a beszélgető partnere barátként vagy szakemberként szeretne tárgyalni vele egy adott helyzetről, problémáról. A szűk családi körben pedig elsősorban gyerekei édesanyja, és csak utána pszichoterapeuta, így a szubjektivitás jelenléte miatt nem igaz az a tévhit sem, hogy mivel pszichológiával foglalkozik a gyermekeivel biztosan minden simán megy. Példaképként Ranschburg Jenőt, Vekerdy Tamást és Popper Pétert említette. Őket főként gyermeknevelési elveik és módszereik miatt tartja kiemelkedőknek. Ezen kívül Müller Péter valamint saját képzői gondolatait is rendkívül közel érzi magához.

A recept elkészítési módja itt olvasható. 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s